GY.I.K.

Gyakran ismételt kérdések

Mi is az a felszálló, kapilláris nedvesség?

Az épületekben előforduló, falban felszálló nedvesség úgy határozható meg, mint vízáteresztő falszerkezeten átszivárgó függőleges irányú vízfolyás, melyben a víz a talajvízből ered. A víz a falazat pórusain (kapillárisokon) keresztül szivárog felfelé. Más szóval, a fal úgy viselkedik, mint az itatóspapír. A finom pórusú falazatban a víz magasabbra húzódik fel, mint egy durva anyagban. A falazatban lévő pórusok átlagos mérete kb. 1,5 méteres vízfelhúzódást eredményez, de ahol a párolgás nem lehetséges megfelelő mértékben, a nedvesség akár 2 méter magasságig is felhúzódhat. A felszálló nedvesség fő járatai a habarcságyak. Valójában ezek a habarcságyak alkotják az egyetlen folytonos járatot, amelyen a víz felszivárog a falban.

Mitől salétromosodik a fal?

Az idős épületek nagy többségénél tapasztalható a salétromosodás, vizes, penészes falazat kialakulása. Ez a jelenség általában a lábazat és a falazat közötti bitumenes sávszigetelés (kátránypapír) hiánya vagy elöregedése miatt alakul ki. A felszívódó víz oldja a talaj különböző rétegeiben lévő ásványi sókat, és magával viszi azokat a falazatba, a falból a víz párolgással eltávozik, és hátrahagyja az ásványi sókat, ami salétrom formájában jelenik meg a fal felületén. A kristályosodás térfogat növekedéssel jár, és emiatt rendszeresen pereg a vakolat és mállik a fal. A vakolatban feldúsult sók rossz tulajdonsága, hogy megkötik a levegő páratartalmát, és a tulajdonos azt tapasztalja, hogy a vakolat felülete folyamatosan vizes. Ez főleg a téli időszakban intenzív, mert a fal csak befelé, a belső tér felé tud szellőzni.

Milyen egyéb hatásai lehetnek a nedvesedő falnak?

A nedves falak többféle betegség kiváltó okai lehetnek (pl.: reuma, ízületi bántalmak, asztma, allergia).

A nedves falak dohos szagot árasztanak és hideg helyiségeket hoznak létre. A nedves fal jó hővezető, és a belső levegő hőmérsékletét a falon keresztül kivezeti a szabadba, ezért növeli a fűtési költségeket. Bizonyított tény, hogy 1% nedvesség tartalom növekedés 5%-kal növeli a falazat hővezetési képességét. A falazatban felemelkedő víz, a páraképzéshez szükséges hőenergiát folyamatosan kivonja környezetéből. Így a falazat lehűl, a lakóterek megfelelő hőmérsékletét csak többlet fűtéssel lehet biztosítani, ami többlet anyagi terhet jelent a család számára.

Mennyi ideig tart a szigetelési munka elkészítése?

Egy normál családi ház (50-60 folyóméter) 1-2 nap alatt elvégezhető. Az épület méretével arányosan változik az idő intervallum.

Mennyi idő múlva fog eltűnni a nedvesség a falból?

A fal száradását nagymértékben befolyásolja a fal tömörsége, építőanyag fajtája, a falazatban lévő nedvesség mennyisége és a fal vastagsága. Egy átlagos nedvességű 20-30% nedvességtartalmú 50cm-es téglafalazat száradása, a külső pozitív hőmérsékletet figyelembe véve 5-6 hónap alatt következik be.

Mely falaknál alkalmazható a lemezbesajtolásos szigetelés és melyiknél nem?

Minden olyan falazatnál alkalmazható, amely felépítmény fugaszerűen épül fel. Ez alapján ide sorolható faltípusok: tömör tégla, vályog, blokk. Nem alkalmazható: beton, lyukacsos tégla illetve a fuga nélkül felépült kőfalak esetében, és a fuga anyagától, szilárdságától függően több szintes épületek esetén. Ez esetben a vegyi szigetelőkrémes technológiát javasoljuk alakalmazni.

Mennyi a szigetelés várható élettartama?

Az acéllemezes szigetelés egy teljesen új szigetelő réteget hoz létre mechanikusan. Az injektálással szemben gyakorlatilag időkorlát nélküli az élettartama. 

Milyen módon fog eltűnni a nedvesség a falból?

Miáltal az acéllemezeket bepréseltük a falazat fugaszerkezetébe 20 mm átfedéssel, így egy új szigetelő síkot hoztunk létre. Az új szigetelés lezárja a felszálló kapillárisokat és így a további nedvesség utánpótlás megszűnik.

Milyen előmunkálatok vannak a szigetelő részéről?

A szigetelési sík kiválasztása után 20-30 cm szélességben leverjük a vakolatot, hogy a fuga síkját látni lehessen, kb. 1-2 cm mélységben kitisztítjuk a fugát és bepréseljük az acéllemezt 20 mm átfedéssel.

Milyen utólagos munkálatok vannak a szigetelés után?

A felázott levegős vakolatot le kell verni a falazatról és hagyományos módon légszárító vakolattal helyre kell állítani a falazatot.